Agyaghadsereg titka

2019. 04. 16. (kedd) 10.24

Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A lenyűgöző agyaghadsereget 1974 márciusában, négy méteres mélységben fedezték fel. Az első kínai császár Csin Si Huang sírját őrízték az agyagból készült szobrok: kb. 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas, és a császárral együtt temették el a szobrokat is. Az élethűen megformázott alakok nagyobbik része katona, de megtalálhatóak közöttük földművesek, nőalakok és lovak is. A figurák magassága 184-197 centiméter között változik attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben.
A hadsereget Kr. előtt. 209-210-ben temették el. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is.

A fegyverek szerves anyagból készült részei ugyan jelentősen megkoptak az elmúlt több mint kétezer évben, a bronzból készült részek azonban páratlanul jó állapotban maradtak fenn. Felfedezésük óta a kutatók azt tartották, hogy a Csin-dinasztia fegyverkészítőinek korróziógátló páratlan módszerei járultak hozzá tökéletes megmaradásukhoz.

Azonban, a legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a bronzfegyvereken csak dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást.

A gödrökben talált több száz tárgyat elemezve a kutatók észrevették, hogy a legjobb állapotban fennmaradt bronzfegyvereken nincs krómbevonat. Ezért hasonló földi környezetet hoztak létre egy kamrában, és azt találták, hogy a hsziani földbe eltemetett bronz tárgyak az igen szélsőséges páratartalom és hőmérsékleti körülmények között még négy hónap után is megőrződtek eredeti állapotukban, szemben a brit földbe temetett bronzeszközökkel, amelyek súlyosan korrodálódtak. 

A hsziani föld mérsékelten lúgos, alacsony a szerves anyagtartalma és parányi szemcsés. "A helyi föld különleges összetétele bizonyos mértékben megmagyarázza a jó állapotban való fennmaradást, de azért még lehetséges, hogy a Csin-dinasztia egy rejtélyes technológiai folyamatot fejlesztett ki, amelyet még tovább kell kutatnunk" - hangoztatta Li Hsziu-csen, a kínai múzeum kutatója.

 

Forrás: erdekesvilag.hu

Kínai körutazásunk során a a világ legcsodálatosabb Világörökségi helyszíneit vesszük célba, köztük Hszianban az egyedülálló Agyaghadsereg régészeti lelőhelyét! Ultramodern városok, ősi emlékek és a természet csodáinak kontrasztja teszi felejthetetlenné utazásunkat.