Kik is valójában a serpák?
A serpa szó említése legtöbbünkben a következő képet idézi fel: csomagok halma alatt roskadozó ázsiai vonású ember, aki botjára támaszkodva kíséri a Himalája legmagasabb csúcsaira a hegymászókat. Tényleg csak ennyit jelentene serpának lenni vagy ennél többről volna szó?
Bizony, sokkal többről. A serpa ugyanis nem foglalkozást jelöl, hanem nemzetiséget. Azok a serpák, akik a köztudatban élnek, csak kis részét képezik társadalmuknak. Munkájuk áldozatkészséget és kitartást kíván, és gondolhatnánk, hogy egy-egy hegymászó csúcsra segítéséért cserébe méltányos a 4000 dollár körüli fizetés, azonban ez messze nem nevezhető „jó pénznek” annak fényében, hogy ezért az életüket kell kockáztatniuk. Nem is beszélve arról, hogy egy nyolcezrest nem lehet akárhányszor megmászni egy évben, tehát korlátozott a bevételszerzési lehetőség.
A serpák lélekszáma 150 ezer fő körül mozog - körülbelül ennyien élnek ma Miskolcon. Mintegy harmaduk Nepál területén él, a többi serpa Tibetben, Bhutánban és Indiában.
A serpa szó jelentése: keleti. Arra utal, hogy a XII. században az akkor még nomád életmódot folytató népnek Kelet-Tibetből egy nála harciasabb nemzet elől el kellett menekülnie. Először a mai Tibet Tingri tartományában telepedtek le, de onnan is elüldözték őket, így érkeztek meg az onnan délebbre fekvő nepáli lakóhelyükre.
Nyelvük a tibeti nyelv egyik nyelvjárása. A tibeti nyelv a legtöbb ázsiai nyelvhez hasonlóan tonális, ami azt jelenti, hogy már attól megváltozhat egy szó jelentése, ha egyik magánhangzóját más hangmagassággal képzik.
Tibet lakóinak többségéhez hasonlóan a serpák a tibeti buddhizmus követői, vallásukat a sámánizmus és a népi hiedelmek világa teszi színesebbé. A legmagasabb hegyekre egy-egy istenségként tekintenek, a Mount Everestet a nyelvükön Csomolungmának hívják, amely azt jelenti: „világ anyja”.
A serpák többsége növénytermesztéssel és állattartással foglalkozik. A Himalája 3000 és 4300 méter közötti vonulataiban találjuk kis lakosságú falvaikat. Az időjárás ezen a vidéken olyan zord, hogy november és február között semmilyen munkát nem lehet végezni a hó lepte tájon (a nyári maximumok is csak 13 °C körül vannak). Így télen a gyerekek és a felnőttek az alacsonyabban fekvő városokba költöznek, hogy iskolába járhassanak, illetve munkát vállaljanak, az idősebbek pedig otthon maradnak. Márciusban a talaj felengedésével megkezdődnek a mezőgazdasági munkálatok, amelyek egészen október végéig tartanak.
Végezetül még egy érdekesség: a serpáknak van egy különleges testi tulajdonságuk. Vérük hígabb, kevesebb hemoglobint tartalmaz. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy ez nem jelent-e hátrányt ilyen magasságban, ahol egyébként is ritka a levegő. A természet azonban nagyon agyafúrt. A hígabb vér kevésbé tud besűrűsödni, így kisebb az esélye érelzáródásnak vagy más érkatasztrófának. Ráadásul, ha a vér hígabb, a szívnek kevesebb munkát kell végeznie, nem terhelődik túl a keringési rendszer és biztosított a szervezet oxigénellátása.
Született hegymászók.
Tartson velünk következő nepáli utunkra! Részletek és foglalás ezen az oldalon.
forrás: mimicsoda.hu, wikipedia.hu, index.hu
2023. 08. 17. (csütörtök) 13.48